Japán (Nippon-koku vagy Nihon-koku) négy főszigetből (Hokkaido, Honshu, Kyushu és Shikoku) és 6848 kisebb szigetből áll. A Csendes-óceánon, azon belül is a Japán tengeren fekszik. A legnagyobb városok Tokyo, Yokohama és Osaka. A japán pénznem a yen; 1 yen kb. 2 forint. A lakosok nagyrésze shintoista vagy buddhista vallású. Japán alkotmányos monarchia: egyszerre uralkodik egy császár és a valódi politikai hatalmat gyakorló miniszterelnök. A Japán himnusz a Kimi ga yo. A legmagasabb hegy, pedig a Fujiyama, 3776 méterrel.

Történelmi összefoglalás

Egy kicsit régebben...

Bizonyos kutatások azt bizoyítják, hogy az első civilizáció 35  ezer évvel ezelőtt érkezett Japánba, ugyanis a mai japánok ősei észak és kelet-ázsiai népek, akik még az akkor természetes földhidakon érkeztek, amikkel később Dél-Ázsiából immáron hajóval érkező népek keveredtek.  

A Dzómon kor i.e. XIV. évezredtől a i.e. III. századig tartott . Különlegessége, hogy sokak szerint az akkori japánból származnak az legelsőső agyagedények és csiszolt kőeszközök! Az ainuk, japán őslakosok, egykor Osakán is túl terjedő területtel rendelkeztek, de mára már csak pár ezer főből álló társadalmuk Hokkaidoig volt kénytelen visszahúzódni. Ezenkívül a Dzsómon kor volt az emberiség történetének első civilizációa, amiről sokan megfeledkeznek és a jóval később (i.e. 6000 körül) kialakult mezopotámiai kultúrát nevezik meg az elsőnek, míg az csak az első írás megszületésének hazája volt!

Ókor és középkor

Az ókorban elterjedt a kínai kultúra Japánban, amit az ország magába is olvasztott, így lett a japán kultúra része is az alapvetően kínából származó buddhizmus, képírás, jog, építészet, költészet, államrendszer, mezőgazdaság és még sok más.

A japán középkor, azaz feudális kor (amit sok anime, pl az Ayakashi Ayashi vagy az Afro Samurai is alapul vett) sok új társadalmi újítást hozott, mint például a tea-szertartások, a tipikus japán színjátszási formák, vagy a nyomtatás. Ilyenkorról ismertek a tipikus japán lovagok (szamurájok) és szokásaik (pl a harakiri) és persze a nindzsák, azaz testőrök és bérgyilkosok, "titkosügynökök" is.

1543-ban lépett Japán először kapcsolatba a Nyugattal, de tartva annak befolyásától az 1600-as évek elején először a keresztény vallást tiltották be, majd teljesen megszakították a kapcsolatot a Nyugattal. A 18. század végén viszont egyre nagyobb lett a nyomás, hogy nyissák meg a kikötőket más országok számára is és ez Matthew Perry amerikai hajóskapitány kezdeményezéseinek köszönthetően be is következett. Így Japán megint kapcsolatba lépett a Nyugattal.

Társadalmi változások

Nemsokkal azután, hogy Japán megynyitotta kapiut a Nyugat előtt az akkori sógunátus összeomlott, helyére pedig a Meidzsi szövettségi kormány lépett. Japán megkezdte a nyuugati kultúra adaptálását gazdasági, ipari és katonai szempontból, de persze a művészetekből, vallásból és a nyugati kultúrák más elemeiből is beszivárgott az országba, így a század végére (az 1800-as években vagyunk) néhány évtized alatt több fejlődés történt japánban, mint korábban évszázadok alatt. Az ország teljesen magába olvasztotta a nyugati kultúra elemeit, így Japánból is modern ország vált, modern iparral, táradalommal és politikával. Később Japán nem túl nagy részvétellel, de részt vett az első világháborúban, de igazából csak a kóreai területekért harcolt, majd vereséget szenvedett a második világháborúban és elvesztette területinek egy nagy részét, megszállás alá került.

Ma

A mai japán ember fő alapelve a szülők és idősek iránti tisztelet és szeretet. Japánban szabad vallásgyakorlás van; a japánok nagy része sintóista, buddhista, kevés keresztény és modern vallású van, de nagyrészt "keverten" élnek: a japánok többsége sintó szokások szerint házasodik, de buddhista szokások szerint hal meg. A második világháború előtt az emberek 70% rízstermesztő volt, a japánok mindig nagyon közel álltak a természethez. A japánok nagy részét nem érdekli a halál utáni élet.

Vallás

Japán hagyományos és többségi vallása a shinto, ami sehol máshol a világon nem jellemző. A shinto jelentése "istenek útja", maguk az istenek pedig szellemek (kamik). Nagyjából mindennek van szelleme, ezért több millió kami létezik. Gonosz kami-k nem léteznek. A kamikat csak azok érezhetik, akik tisztességes, igaz hívők és bár sosem érthetik meg őket, de megszerezhetik védelmüket és segítségüket. A makoto no kokoro (az igazság szíve, akarata) a tisztességes életút. Megkívánja az igazságosságot, őszinteséget és a tiszteletet a kamik iránt. Az ember isteni eredetű és ha megtisztul bűneitől ez meg is mutatkozik. A vallás nem törődik a másvilággal, hanem ennek a világnak a békéje fenntartásával, ezért csak az számít bűnösnek, aki a közösség ellen tett. A leghatalmasabb kami, a napistennő Amaterasu.

A shinton kívül Japánban jelen van még a Kínából és Kóreából érkezett buddhizmus és konfucianizmus, amik nem igazán vallások, hanem inkább eszmeáramlatok, életfilozófiák.